Az Építésijog.hu 2023. őszi rendezvényén lehetőséget kínáltunk arra, hogy Ön átlássa a saját szakterületét érintő legfontosabb jogszabály-változásokat és gyakorlati tapasztalatokat.

PROGRAM

Építési jogot érintő 2023. évi jogszabályváltozások 
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
A 2023. év döntően az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényre és a magyar építészetről szóló törvényre történő várakozás jegyében telik, azonban történtek olyan lényeges jogszabályváltozások, amely minden szakmagyakorló munkáját érintik. Nagyon sok esetben veszélyhelyzeti rendeletben jelentek meg az Építési törvény módosításai is, és a korábbi tapasztalatok szerint a veszélyhelyzet megszűnésével ezek véglegessé is válnak. Kiemelést érdemel a tanyaingatlanok szabályozása, amely a bevezetésekor nagy publicitás kapott, de – részben a települések változtatási tilalmai miatt – egyelőre kevés érdemi változást okozott. Az egyes jogszabályok településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 253/2023. (VI. 23.) Korm. rendelet érintette az OTÉK-ot, a régi és az új Településrendezési kódexet, valamint – például a 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet hatályon kívül helyezése miatt – változtak a telekalakítási eljárások előírásai is.

A 2023 novemberétől hatályos energetikai tanúsítvány és az új épületenergetikai követelmények 
Dr. Szalay Zsuzsa egyetemi docens, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
2023 novembertől jelentősen átalakul az épületenergetikai tanúsítvány, a követelmények, valamint a számítási módszer. Az előadás bemutatja a tanúsítás fontosabb változásait, az új tanúsítványok felépítését és a felújítási javaslat új elemeit. A közel nulla energiaigényű épületekre és a jelentős felújításra vonatkozó követelmények is átalakulnak: a megújuló-részarány helyett széndioxid-kibocsátásra vonatkozó határértéket kell majd betartani az ország dekarbonizációs célkitűzéseivel összhangban. Az előadó ismerteti a követelményrendszer hátterét és kitér arra, hogy mennyiben befolyásolják az új követelmények a beruházásokat, az új projekteket.

Mi változik az energetikai tanúsítói munkában? Energetikai számítások az új rendeletek és szabványok szerint  
Dr. Nagy Balázs egyetemi docens, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék
Az épületenergetikai tanúsítói munka során 2023 novemberétől az eddigiekben alkalmazott számítási módszertan is jelentősen megújul, a változás során pedig számos területen bővül olyan lépésekkel illetve módszerekkel, melyek immáron a hatályos szabványokon alapulnak. Az előadás átfogó képet nyújt az új 9/2023 ÉKM rendelet szerinti energetikai tanúsítói munkáról és az energetikai tanúsítványok kiállításához szükséges számításokról, beleértve az épületszerkezeti és épülettechnikai rendszerek és megoldások számításának rövid bemutatását is. Az új épületenergetikai követelmények teljesítése céljából az előadás bemutat példákat új épületek építése, illetve meglévő épületek felújítása során alkalmazható épületszerkezeti és épülettechnikai megoldásokra is.

Hogyan készül az új hiteles energetikai tanúsítvány? 
Koncz Péter építészmérnök, alkalmazásfejlesztő termékgazda (Lechner Tudásközpont)
Az előadásból kiderül, hogy mi a Lechner Nonprofit Kft. szerepe, és hogyan lesz az energetikai számításból hiteles tanúsítvány 2023 novembere után. Szó lesz arról, hogy megbízóként, érdeklődőként hogyan kereshetünk egy konkrét tanúsítványra, és milyen tényezők határozzák meg az adatok nyilvánosságát. A leendő vevők, ügyvédek praktikus tanácsokat kapnak ahhoz, hogy mit érdemes és lehet megtudni a tanúsítványból. Az előadó áttekinti az újfajta tanúsítványok felépítését és a tartalmi változásokat a jelenlegi tanúsítványhoz képest. Végül kitekinthetünk a fejlesztés során felmerülő kihívásokra, valamint bepillantást nyerünk a készülő alkalmazásba is.

Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény. Célok, eszközök és várható eredmények – KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
Moderátor: Dr. Csanády Pál a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője. 
A kerekasztal beszélgetés résztvevői (tervezetten):
- Varga Illés, Érd MJV Önkormányzat PMH Főépítészi Főosztály osztályvezető (korábban senior projektvezető, BKK Beruházási Igazgatóság)
- Turi Attila alelnök, MÉK
- Dr. Schváb Zoltán vezető-helyettes, TSZSZ
- Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője 
A kerekasztal-beszélgetés keretében a szakmai szervezetek vezetői elmondják, hogy melyek azok a fontosabb elemek, amelyeket a beruházások szabályrendszerében módosításra javasoltak, és ezek az észrevételek hogyan építették be az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetébe. A szakmai szervezetek vezetőinek felvetései és az Építésijog.hu által összegyűjtött kérdések alapján várhatóan áttekintést kaphatunk az új törvény szabályrendszeréről, a beruházásokban megjelenő új szemléletről és felelősségi körről, valamint arról, hogy a jogalkotó milyen eredményeket vár el az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatályba lépésétől.

A Beruházási törvény tervezett nagy újítása: kötelező BIM szabvány alapú tervezés, kivitelezés
Dr. Zagorácz Márk Balázs egyetemi adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar 
A Beruházási törvény tervezete alapján az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű állami magasépítési beruházások esetében az építtető köteles előírni a BIM (Building lnformation Management) alapú műszaki megvalósítás rendszerének a beruházás teljes életciklusában történő alkalmazását. Hogyan lehet elérni ezt a célt, avagy mikor lesz sikeres a szabályozás? Miért fontos a vonatkozó szabványok és műszaki irányelvek honosítása, mi a szerepe a különböző BIM-es képzéseknek, és kinek mi lesz a feladata, ha a törvény életbe lép? 

A beruházás előkészítése során elkövetett hibák
Dr. Márkus Gábor okl. építészmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő (MG Építész Kft.) 
Az előadó évente több tucat beruházást vizsgál szakértőként – ilyen konkrét eseteket bemutatva járja körül a beruházók által elkövetett gyakori hibákat. Számos esetben abban a pillanatban, amint elkészül a kiviteli terv, máris „kiszeret belőle” a megrendelő, és meg sem kezdi a megvalósítást. Még rosszabb eset, amikor már elkezdődik az adott projekt kivitelezése, és akkor döbbennek rá a döntéshozók, hogy jobb lett volna azt másképp megvalósítani. Előfordul, hogy a kivitelezés közben éri meglepetésként a megrendelőt, hogy egyáltalán mit is épít, mi van a terveken… Mi a sikeres projekt titka? Hogyan lehet elkerülni a kivitelezés közbeni folyamatos tervmódosítást? Hogyan lehet elkerülni a kudarcos projekteket? –ilyen kérdésekre is választ kapunk az előadásban.

A tervezés során elkövetett hibák 
Dr. Márkus Gábor okl. építészmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő (MG Építész Kft.) 
A megrendelő-tervező viszonyban a tervező a szakember – ő az, akinek irányítani kell az egész tervezési folyamatot, és a megrendelő érdekét szem előtt tartva olyan tervet készíteni, ami az elkövetkező évtizedekben sem fog semmiféle gyengeséget felmutatni. A tervek elkészültekor gyakorlatilag eldől, hogy a megrendelő mennyi időt fog a jövőben az épület javításával foglalkozni, az üzemeltetésre mennyit fog költeni, valamint az is, hogy örömmel tudja-e működtetni az épületet. A tervezés során még az építész formálja az épületet, de amikor az elkészül, akkor már az fog formálni bennünket… Az előadó által bemutatott szakértői eseteken keresztül ismerhetünk meg olyan konkrét tervezői hibákat, amelyek nagyban befolyásolták az épület üzemeltetését, hasznosítását.

A tervezési munka és a közbeszerzés. A tervező új feladatai a Beruházási törvény alapján 
Dr. Günther Balázs felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Procport Kft.) 
A közbeszerzési eljárás keretében végzett tervezési munka sajátos szemléletet és speciális tudást is igényel. A tervezőnek is át kell lépnie a klasszikus, könnyen alakítható megrendelő-tervező viszonyon, és igazodnia kell a sokkal merevebb közbeszerzési szabályokhoz. Az előadásból konkrét gyakorlati példákon keresztül azt ismerhetjük meg, hogy a tervezői munka során milyen közbeszerzési előírásokat kell kiemelten figyelembe venni. Az előadás ismerteti a Beruházási törvény szerinti új tervezői feladatokat is. A települési önkormányzatok esetében sok kérdés merül fel a településtervek elkészítéséhez kapcsolódóan; az előadás ezekre a tervezési tevékenységekre is kitér.

Ajánlatkérők által elkövetett gyakori hibák és a Beruházási törvény által kínált megoldások
Horváth Kornél felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Procport Kft.)
Az előadás az alábbi, alapvetően gyakorlati megközelítésű témákat tekinti át: az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások főbb szakaszai (ide értve azon határidőket, melyek betartása, figyelemmel kísérése az ajánlattétel szempontjából fontos); a közbeszerzési dokumentumok módosításának hatásai az ajánlattételre; az ajánlattétel „szereplői”; az ajánlat összeállításának főbb szempontjai, a hiánypótlás egyes esetkörei és korlátai, az eljárás eredményével kapcsolatos „egyet nem értés” lehetőségei, a szerződéskötés folyamata, figyelembe véve a Beruházási törvény szerinti új szabályozási keretet is.

Közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések teljesítése és módosítása
Dr. Günther Balázs felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó (Procport Kft.)
A közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések teljesítése során nagyon sok vita adódik abból, hogy a tervek nem pontosak – emiatt kérdéses, hogy hogyan teljesíthet határidőben a kivitelező, emellett nagyobb beruházások esetén az időmúlás következtében olyan plusz költségek adódhatnak, amelyeket kezelni kell. Az előadásból megismerhetjük, hogy a kivitelezési szerződés teljesítése során milyen előírások alapján lehet/kell igazolni a teljesítést, illetve milyen lehetőségek vannak a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések módosítására a vonatkozó jogszabályok keretein belül. A Közbeszerzési törvény és a Polgári Törvénykönyv mellett a veszélyhelyzeti rendeletek bizonyos esetekben segítséget nyújtanak a kivitelezőknek, mivel meghatározott keretek között lehetőség van az áremelkedések következményeit beépíteni a vállalkozói díjba. Az előadó bemutatja azt is, hogy a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet milyen esetekben és milyen mértékig ad lehetőséget a közbeszerzés alapján megkötött kivitelezési szerződés módosítására. 

Fókuszban az aktuális építési jogi és közbeszerzési kérdések – szakmai konzultáció