Soha nem látott változáshullámot élhettünk át az építési jog területén ezekben a hónapokban! Az állami építési beruházásokról szóló új törvény után a parlament elfogadta a magyar építészetről szóló új törvényt is – ezután pedig sorban változnak az alapvető kapcsolódó szabályok is (OTÉK, Eljárási kódex, Étv stb.) is. Ráadásul a területfejlesztést is új törvény szabályozza január 1. óta.
Az Építésijog.hu 2024. február 15-i rendezvényén lehetőséget kínáltunk arra, hogy az érdeklődők átlássák a saját szakterületüket érintő legfontosabb jogszabály-változásokat és gyakorlati tapasztalatokat. 

DÉLELŐTTI ELŐADÁSOK: Az építési beruházások lebonyolítása 2024-ben – Fókuszban az állami építési beruházások rendjéről szóló új törvény (Ábtv.)

Bevezető – Dr. Csanády Pál levezető elnök, Artifex Kiadó, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője

Érdekérvényesítés a közbeszerzési eljárásokban. Milyen lehetőségeik vannak a kivitelezőknek, tervezőknek, ha nem értenek egyet az ajánlatkérő eljárási cselekményeivel?
Dr. Fazekas Szilvia LL.M. közbeszerzési szakjogász, közbeszerzési menedzser 
Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő nem válaszol a kiegészítő tájékoztatást kérő kérdésére, nem módosít a műszaki tartalmon vagy szerződéses tartalmon, vagy éppen aránytalanul alacsony árú ajánlattevővel köt szerződést? Az előadás konkrét közbeszerzési jogorvoslati esetek, példák alapján összefoglalja az építési beruházásoknál, tervezési szolgáltatásoknál felmerülő problémák tanulságait. Mikor lehet és miért érdemes eljárási cselekményt kezdeményezni az ajánlattevő saját érdekeinek védelmében?

Az állami építési beruházási törvény és a közbeszerzési előírások összefüggései. Az Ábtv. szerinti kivitelezői feladatrendszer
Dr. Günther Balázs közbeszerzési és ingatlanforgalmi szakjogász, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, Procport Kft. 
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény nemcsak a költségvetési vagy uniós forrásokból megvalósuló beruházások szabályrendszerét írta át, hanem jelentős változást generált a közbeszerzési jogszabályokra és a közbeszerzési szakmára nézve is. Megszűnik a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó intézménye, színre lépnek az állami közbeszerzési szaktanácsadók. Az új Beruházási törvény alapjaiban támaszkodik a közbeszerzési törvényre, hiszen kiterjed minden olyan állami építési beruházásra és az annak előkészítésében részt vevőkre, amelyek elérik a nemzeti közbeszerzési értékhatárt. Az előadás bemutatja, hogy ez milyen plusz feladatokat és kötelezettségeket jelent az eddigi gyakorlathoz képest a közbeszerzési eljárásokban részt vevők számára. Az előadás bemutatja, hogy az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tevékenysége hogyan érinti az építtetőket és a kivitelezőket.

Hogyan változott 2024-től az ajánlattevők feladat- és felelősségi köre?
Horváth Kornél felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, Procport Kft.
Annak érdekében, hogy egy közbeszerzési eljárás eredményeként a kivitelezési szerződést az adott vállalkozó megköthesse, nagyon fontos megismerni a kiválasztási folyamatot is, azaz az építési beruházás tárgyú közbeszerzési eljárások lefolytatásának menetét. Sokszor eredményezik egy alapvetően kompetens, a szerződés teljesítésére alkalmas kivitelező ajánlatának érvénytelenségét olyan tényezők és hibák, melyek a megfelelő ismeret birtokában elkerülhetők lennének. Az előadás áttekinti a következő, alapvetően gyakorlati megközelítésű témákat: mit mérlegeljünk és mire figyeljünk egy ajánlati felhívás és az ajánlattétel során, kivel tudok teljesíteni, hogyan vonhatok be alvállalkozót, azt hogyan tudom cserélni, mit kell ezzel kapcsolatban az ajánlatban és az új Beruházási törvény alapján a szerződésben rögzíteni? Az előadás kitér a közbeszerzési törvény 2024. február 1-jétől hatályos módosításaira is.

Az új Beruházási törvény vázlatos ismertetése a tervezési tevékenység és felelőség szempontjából. Tervező, tervellenőr és költségellenőr kapcsolódási pontjai a tervezési folyamat során
Zsigmondi András okl. építőmérnök, a Forkid Kft. szakmai vezetője, az MMK Építési Tagozat elnökség tagja, a Mélyépítő Vállalatok Szövetségének alapítója, FIDIC döntnök 
Az előadás az egyes résztvevők tevékenységét és felelősségi körét vizsgálja az állami építési beruházásoknál: elsősorban a beruházáslebonyolító, tervező, tervellenőr, költségellenőr munkáját elemzi. A beruházási folyamat rövid összefoglalásán keresztül (Előkészítési szakaszok részletei és Megvalósítási szakasz tartalma) az előadás ismerteti a tervezési folyamatot és a tervezői felelősség összefüggéseit. Megismerhetjük a tervező, tervellenőr és költségellenőr kapcsolódási pontjait a tervezési folyamat során. Előadónk kitér a várható új kormányrendeletek tervezőket érintő tartalmára is.

Összefoglaló a 2024. évi építési jogi változásokról 
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője 
Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (Ábtv.) és a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) mellett szinte semmilyen figyelmet nem kaptak a 2024. január 1-jétől hatályos egyéb változások, miközben valamennyi építési engedélyezési eljárást és az összes közigazgatási peres eljárást érintik. Újra hangsúlyossá vált az ellenőrzött bejelentés keretében történő engedélyeztetés, amelyet már a hatóságnak kell „javasolnia”, és az indokolatlan mellőzése esetében legalább ötvenezer forint illeti meg a kérelmezőt. Az Ákr., a Pp. és a Kp. módosításaival is tisztában kell lenni, mert egy új előírás alapján akár hatálytalannak is lehet tekinteni az építésügyi hatóság döntésével szembeni keresetlevelet. Még nem hatályos változás, de a jelentősége miatt mindenképpen kitérünk rá: 2024. július 1-jétől újra lehet fellebbezni egyes környezetvédelmi hatósági ügyekben. Az előadás röviden összefoglalja, hogy mit kell tudni az állami építési beruházások rendjéről szóló T/3677. számú törvényjavaslat (Ábtv.), és a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló T/4252. számú törvényjavaslat (Kastélytörvény) alkotmánybírósági eljárásairól.

Szakmai konzultáció közbeszerzési kérdésekben 
Zsigmondi András (Forkid Kft.)
Horváth Kornél (Procport Kft.)
Dr. Günther Balázs (Procport Kft.)
Előadóink az állami építési beruházásokat érintő témakör lezárásaként megválaszolják a résztvevők kérdéseit. A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők az office[kukac]procport.com email-címre.

DÉLUTÁNI PROGRAM: Tervezés és településfejlesztés a 2024. évi jogszabályok alapján – Fókuszban a magyar építészetről szóló új törvény (Méptv.), valamint a területfejlesztésről szóló új törvény (Tftv.)

Bevezető – Dr. Csanády Pál levezető elnök, Artifex Kiadó, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője

A magyar építészetről szóló törvény alapelvei. Jogalkotói célok
Lánszki Regő építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) alapelvei: a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve, a szükséges minimum elve, a hagyományokon és a mai tudáson alapuló helybe illesztés elve, a természeti rendszerek megőrzésének elve, a barnamezős területek elsődlegességének elve, az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elve, az emberi életminőség és az egyetemes tervezés elve, a hazai ellátásbiztonság elve, a digitalizáció elve, a szabályozó felelősségének elve. Az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell a Méptv. alapelveit, ezért kiemelten fontos, hogy a tervezők, önkormányzati döntéshozók és az építtetők is megismerjék, hogy a bevezetésre kerülő alapelvek kapcsán a jogalkotó milyen célokat határozott meg, és az alapelvek hogyan fognak megjelenni a konkrét jogszabályi követelmények szintjén.

Változások a területi tervezésben
Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény elfogadására tekintettel szemléletváltásra lesz szükség a területi tervezésben is. A digitalizáció térnyerésével a területrendezési és településrendezési tervek új módszertan alapján készülnek, cél, hogy a tervrendszer egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen. A törvény hatálybalépésével az önkormányzatok településrendezési feladatai is változnak, különösen a településképi szabályozásban és az új beépítésre szánt területek kijelölésében. A természeti és épített értékeink megőrzéséhez a termőterületek védelméhez tudatosabb tervezésre és a beruházások alaposabb előkészítésre lesz szükség.

Az építésügyi kiemelt beruházások és rozsdaövezetek a Méptv. rendszerében
Dr. Agócs Ilona jogtanácsos 
A kiemelt közérdek alapján az egyébként irányadó anyagi és eljárási szabályok alól kiemelt beruházások bővülő köre okkal veti fel a szabályozási alapok és az abból eredő gyakorlati következmények megértésének igényét. Az előadás a jogintézmény történetének, hatályos szabályozásának és a magyar építészetről szóló törvényben a jövőben várható alkalmazási kereteinek bemutatásán túl kitér arra is, hogy a különböző jogcímek alapján kiemelt beruházások közt pontosan mikor és hogyan jelenik meg a területrendezési és építésügyi szabályok alóli kivétel lehetősége, és ez milyen következményekkel jár vagy járhat a beruházással érintettekre. Így egyebek mellett arra is, hogy a kiemelésből eredően az építésügyi tervrend általános jogalkotásához képest miként változik a területhasználati döntéshozatal, hogyan változik a társadalmi részvétel vagy a jogorvoslat lehetősége ezekben az ügyekben, milyen szabályozási vagy egyéb mozgástérrel rendelkezhetnek az önkormányzatok, hogyan értelmezhető a kiemelt közérdek fogalma. A kiemelt beruházások szabályozásához szorosan kapcsolódnak a rozsdaövezetek, de mégis teljesen más jogintézményt jelentenek; az előadás röviden erre az összefüggésre is kitér. 

A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a tervtanácsokra vonatkozó szabályozása
Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárságán az államtitkári kabinet tagja 
Amíg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 2024. szeptember 30-ig hatályos 1997. évi LXXVIII. törvénynek (Étv.) csak néhány bekezdése rendelkezik a szakmai tanácsadó testületekként említett településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról, addig a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) külön fejezetet szentel az eljáró főépítészek munkáját segítő építészeti – és a (változatlanul önkéntes alapon segítségül hívható) területi településrendezési – tervtanácsoknak. Az új törvényi rendelkezések 2024. október 1-jén lépnek hatályba; addig meg fognak születni az új kormányrendeleti szintű szabályok is. A magyar építészetről szóló törvény maga is részletesen tartalmazza a legfontosabb tervtanácsi rendelkezéseket, így már bemutathatóak a főbb változások. Leginkább azt a sajátos „belső jogorvoslati fórumrendszert” érdemes kiemelni, amelyet a Méptv. bevezet az „alsóbb szintű” tervtanácsi vélemények felülvizsgálatára – még az építésügyi hatósági eljárások lefolytatása előtt. Már csak emiatt is tovább erősödik az Országos Építészeti Tervtanács szerepe; és új feladatai lesznek a kormányhivatalok állami főépítészeinek is, az általuk vezetett területi építészeti tervtanácsok elnökeként. Ugyanakkor a Méptv. a települési önkormányzatoknak azt a körét is meghatározza, ahol kötelező lesz 2024. október 1-jétől helyi építészeti tervtanácsot működtetni, valamennyi további település pedig önkéntes alapon dönthet majd a helyi építészeti tervtanács életre hívásáról.

A 2024. január 1-jétől hatályos területfejlesztésről szóló 2023. évi CII. törvény által bevezetett új előírások
Dr. Salamin Géza PhD a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elnöke, egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdaságföldrajz és Városfejlesztés Tanszék), az European Council of Spatial Planners tagja
Magyarország a tágabb régióban elsőként, 1996-ban – hozott létre egy olyan területfejlesztési törvényt, amely a fejlesztési források programszerű tervezésen alapuló területi felhasználásának, partnerséget megjelenítő intézményrendszerének kereteit teremtette meg, erőteljesen az Európai Unió kohéziós politikai forrásaira irányulva Az 1996-ban elfogadott törvény azóta számtalanszor módosult, az abban foglalt területfejlesztési intézmény- és eszközrendszer sok szempontból veszített súlyából. 2023-ban döntés született egy új területfejlesztési törvényről, amely megerősíti e szakpolitikai területet, saját eszközöket rendel hozzá, miközben a korábbi rendszer legtöbb elemét is megőrzi. Az előadás az új jogszabály tartalmát, fejlesztéspolitikai kontextusát és várható hatásait mutatja be.

Vásárlás előtt mindig ellenőrizzük az épület lakásszámát! Fókuszban az aktuális építési jogi és közbeszerzési kérdések – szakmai konzultáció 
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Annak érdekében, hogy a résztvevőkben ne maradjon megválaszolatlan kérdés, az előadások lezárását követően dr. Jámbor Attila az előzetesen megküldött kérdésekből tart összefoglaló előadást. A gyakorlati problémákra gyakorlatias, de jogszerű megoldásokat kívánunk adni. Az előadás keretében szakmai konzultációt is tartunk. A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre.
A konzultáció néhány percében szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy senki ne vegyen olyan épületben lakást, ahol a lakásszám nem felel meg a helyi építési szabályzat előírásainak. A tervezők, kivitelezők és ügyvédek számára is fontos információ, hogy a jogügylet szabálytalansága miatt ők is felelősek lehetnek.