Egyszerűbb és gyorsabb a megrendelés, ha előtte regisztrál/bejelentkezik!
0

Egyszerű bejelentés - GYIK

A lakóépületek építésének, bővítésének egyszerű bejelentésével kapcsolatban felmerült gyakori kérdések és válaszok

 

Az egyszerű bejelentés jogintézményének bevezetése – majd többszöri módosítása – óta sok gyakorlati részletkérdés merült fel az alkalmazással kapcsolatban, és ez mindmáig számos bizonytalanságot okoz a mindennapi gyakorlatban. 

Az Építésijog.hu portál szerzői ezeket a gyakorlatban felmerült kérdéseket összegyűjtötték, és a kérdésekre az oldalon a hatályos jogszabályok, illetve saját szakmai mérlegelésük alapján választ is adnak

A kérdések köre folyamatosan bővül; jelenleg mintegy 70 kérdés és válasz olvasható az oldalon. A kérdések-válaszok listájának bővülését, illetve a válaszok – jogszabály-módosítások miatt szükséges – változtatását a Változásmutató pontnál lehet követni. 

A teljes anyag elérésének díja 8000 Ft + áfa; ezért Ön egy hónapon át férhet hozzá az oldal tartalmához. 

Ha szeretne tisztán látni az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos részletkérdésekben, kattintson az alábbi gombra! 

 

Megrendelem az egy hónapos hozzáférést

 

 

1. Változásmutató

 

2. A helyi építési szabályzat alkalmazásával kapcsolatos kérdések

2.1. Figyelmen kívül hagyható-e a HÉSZ és az OTÉK teljes egészében?
2.2. Figyelmen kívül hagyható-e a HÉSZ a beépítésre nem szánt területeken az Étv. 13. § (2) bekezdésének mértékében?
2.3. Lehet-e lakóépületet építeni olyan övezetben, ahol a HÉSZ szerint lakóépület nem építhető?
2.4. Lehet-e több rendeltetési egységű lakóépületet építeni olyan építési övezetben, ahol a HÉSZ szerint csak egy rendeltetési egység helyezhető el?
2.5. Figyelembe kell-e venni azt, ha a HÉSZ szerint csak egy épület létesíthető, vagy csak a százalékban megadott beépíthetőséggel kell számolni?
2.6. Figyelmen kívül hagyható-e a BVKSZ?
2.7. Figyelmen kívül hagyható-e a HÉSZ a lakóépület bővítése, átalakítása esetében?
2.8. Üdülő övezetben lakóépület is elhelyezhető egyszerű bejelentéssel?
2.9. A „csonka HÉSZ” az összes egyszerű bejelentéssel épülő, bővülő lakóháznál alkalmazandó-e?

 

3. Az egyszerű bejelentés hatálya alá tartozó épületek

3.1. Beleszámít-e a hasznos alapterületbe: a fedett terasz, fedett, de oldalról nyitott gépkocsi-beálló, az erkély, a loggia, a medence?
3.2. Már megkezdett engedélyezési eljárás vagy már megkezdett munkálatok esetében lehet-e bejelentést tenni?
3.3. Lehet-e irodát, üzletet tartalmazó épületet építeni bejelentéssel?
3.4. Lehet-e egy ingatlanon több lakóépületet is építeni bejelentéssel?
3.5. Hány szintes lakóépület építhető?
3.6. Ingatlanonként vagy épületenként értendő a bejelentéshez kötöttség?
3.7. Lehet-e tetőtér-beépítést bejelentéssel megvalósítani?
3.8. Kötelező-e bejelentést tenni, vagy kérhető építési engedély?
3.9. Lehet-e egyszerű bejelentést tenni, ha az építési engedély hatálya lejárt, de az épület még nincs befejezve?
3.10. A lakóépület és a mellett elhelyezkedő garázs tetőszerkezetének cseréje egyszerű bejelentés alapján történik?

 

4. Egyszerű bejelentés és a hatóság feladatai

4.1. Honnan szerez információt arról építtető, hogy másik hatóságtól is engedélyt kell kérnie az építkezésről, ha régészeti, vagy a felvonókkal kapcsolatos szakkérdésekben, korábban szakhatóságok jártak el az építési engedélyezésben? Ha már nem kell engedély, akkor nincs szakhatósági eljárás sem. Hogyan járnak el a korábbi szakhatóságok? Önálló hatáskörben?
4.2. Hogyan történik az egyszerű bejelentés esetében a jogutódlás?
4.3. Lehet-e ütemezni az építkezést, illetve az elkészült épületrészekre külön-külön kérni hatósági bizonyítványt?
4.4. A jegyzőhöz telepített hatáskör az elkészült épületről kiállított hatósági bizonyítvány kiadása, vagy az építésügyi hatósághoz? 
4.5. Az építésügyi hatóság milyen módon tájékoztatja az építésfelügyeleti hatóságot a bejelentésről?
4.6. Az építésfelügyeleti hatóságot kell-e értesíteni a hibás (szabálytalan) bejelentésről?
4.7. Ha az építésügyi hatóság megállapítja, hogy a bejelentés befogadható, mert minden elemet tartalmaz, de valamely eleme (pl. beépítettség) nem felel meg az előírásoknak, akkor ezt közölheti-e az építésfelügyelettel a tájékoztatásban?
4.8. A papír alapon benyújtott kérelmet és dokumentációt az építésügyi hatóságnak kell digitalizálni és felvinnie az ÉTDR-be?
4.9. A bejelentésről szóló értesítésnél csak a tulajdonosokat kell értesíteni. Az ingatlan egyéb jogosultjait nem kell?
4.10. Milyen jogai, kötelezettségei vannak a tulajdonosoknak (pl. betekinthetnek-e a bejelentésbe, nyilatkozatot tehetnek-e)? A Ket. szerinti ügyfeleknek minősülnek?
4.11. Milyen jogai, kötelezettségei vannak a szomszédoknak?
4.12. Van-e bármilyen jogorvoslati eljárás a bejelentés során? 
4.13. Lehet-e az építési engedély alapján létesített, de a jelenleg már egyszerű bejelentés alapján létesíthető lakóépületre vonatkozó hatósági bizonyítványt kérni a használatbavételi tudomásulvétel helyett?

 

5. Egyszerű bejelentési dokumentáció tartalma

5.1. A bejelentési dokumentációban milyen módon kell ábrázolni a tervezett és meglévő növényzetet (pl. a tervezettet milyen növekedési állapotban)?
5.2. Milyen módon mérheti fel az építtető a szomszédos ingatlanok növényzetét? Milyen módon befolyásolhatja a szomszédos ingatlanok növényzetét? Eltérést jelent-e a bejelentéstől, ha például a szomszéd kivág egy fát?
5.3. Hogyan kell aláírással ellátni az elektronikus formában benyújtott tervlapokat?
5.4. A tervezői nyilatkozat tartalmát mi szabályozza?
5.5. Mit jelent az építési telek terheléseinek összefoglalása?
5.6. Ha a tervezett épület tartószerkezete változik a bejelentéshez képest, akkor a kivitelezést új bejelentést vagy a bejelentéstől eltérés bejelentését követően végezheti az építtető?

 

6. Építésügyi hatóság intézkedési lehetősége

6.1. Hiányos, vagy szabálytalan bejelentés esetén van-e joga az építésügyi hatóságnak ellenőrzést tartani az érintett ingatlanon?
6.2. Az építésügyi hatóság mit tehet, ha a bejelentésből egyértelmű, hogy a tervezett épület a HÉSZ rendelkezéseibe ütközik?
6.3. Az építésügyi hatóság megszüntetheti-e a 2015. évben megindult építési engedélyezési eljárást, ha azt az legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület megépítése kapcsán adták be?
6.4. A szakmai kamara is ellenőrizheti az egyszerű bejelentést?

 

7. A kivitelezés szabályai. Építésfelügyeleti hatóság intézkedési lehetőségei

7.1. Leállíthatja-e a kivitelezést az építésfelügyeleti hatóság?
7.2. Kötelező-e a kivitelezési dokumentáció?
7.3. Be kell-e tartani azokat ez előírásokat, amelyeket építési engedélyezés során a szakhatóságok előírnának? 
7.4. Mi történik, ha az építésfelügyelet észreveszi, hogy a szakhatósági előírásokat nem tartják be?
7.5. Tereprendezés, növényzet, kerítés (minden, ami nem az épülethez tartozik, csak a tervezési program és a kivitelezési munka része a telekre vonatkozóan) eltérő megvalósítása a Korm. rend. szerint eltérés a bejelentéstől. Hogyan kezelhető ez az építésfelügyelet részéről? Kezelhető egyáltalán?
7.6. Ha a bejelentő/építtető személyét változtatnák építés közben, de a műszaki tartalom marad, akkor az is eltérés a bejelentéstől. Ha ezt előzetesen bejelentik (építtető változás), hogyan tudják ezt kezeli az építési naplóban? Hogyan illeszkedik ez az élethelyzet a bejelentéstől való eltéréshez? A Korm. rendelet szerint ez új bejelentés, de mivel az előzővel már éltek, felmerülhet a kérdés, hogy fennáll-e valamilyen szabálytalanság?
7.7. Kell-e kötelezően műszaki ellenőrt alkalmazni, ha egyszerű bejelentés esetén több fővállalkozó kivitelező végzi az építési tevékenységet?
7.8. Kell-e minden esetben felelős műszaki vezető az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység végzése során?
7.9. Kell-e kötelezően tervezői művezetőt alkalmazni?
7.10. Az építkezés során milyen eltéréseket kell bejelenteni?
7.11. Zártsorú vagy az ikres beépítésű épületek esetében mikor érinti az építési munka a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét? Ki állapítja meg, kinek a felelőssége?
7.12. Mi a következménye annak, ha valaki újabb bejelentés nélkül tér el a kivitelezési dokumentációtól (azon esetekben, amikor kötelező maradt a módosított dokumentáció feltöltése)? Esetleg először megcsinálja, és utána tölti fel a dokumentációt?
7.13. A kivitelező köteles ellenőrizni, hogy az egyszerű bejelentés hatálya alá eső építések esetében az egyszerű bejelentés megtörtént. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező is bírságolható, ha egyszerű bejelentés nélkül végzi a tevékenységét?
7.14. A változási vázrajz és energetika tanúsítvány OÉNY feltöltésére most milyen előírás van egyszerű bejelentésre vonatkozóan? És a lakás megszüntetésére statisztikai lap?
7.15. Milyen mellékleteket kell benyújtani az egyszerű bejelentéssel felépült lakóépülethez kiállítandó hatósági bizonyítványhoz?
7.16. Lehet-e az építési műszaki ellenőr a tervezői művezető is?
7.17. Végezheti-e a tervezőn kívüli más személy a tervezői művezetői tevékenységet?

 

8. Kötelező tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás

8.1. Az alvállalkozó kivitelezőnek kell-e kötelező felelősségbiztosítást kötnie?
8.2. Az alvállalkozó kivitelezőnek vonatkozásában is kell biztosítási fedezettel rendelkezni?
8.3. Felelős műszaki vezetői tevékenységre kötelező-e a felelősségbiztosítás?
8.4.Köteles-e a biztosított a szerződését a beruházás befejezését követően is fenntartani, fizetni?
8.5. A 2017. év előtt már hatályban lévő felelősségbiztosítási szerződést fel kell mondani és újat kell kötni?
8.6. Határozatlan tartamú szerződés esetében egyszerre több, egyszerű bejelentéshez kötött beruházáshoz is feltölthető a biztosító igazolása az elektronikus építési naplóba?
8.7. Határozatlan tartamú szerződést jött létre. Ha a biztosított csak egyetlen projektet tervezett vagy kivitelezett, magától megszűnik a biztosítási szerződés?
8.8. A 2016. évben megkezdett beruházás esetében kell-e felelősségbiztosítással rendelkeznie a tervezőnek, kivitelezőnek?
8.9. A 2017. évben megkezdett, építési engedély alapján végzett beruházás esetében kell-e felelősségbiztosítással rendelkeznie a tervezőnek, kivitelezőnek?
8.10. Építés-szerelés (ÉPSZER) biztosítás esetében szükséges ezen felül felelősségbiztosítást kötni?
8.11. Felelősségbiztosítást külön-külön a dolgozókra is lehet kötni, vagy csak a kivitelező cégre, vagy az adott építési projektre?
8.12. Mi a következménye annak, ha az a fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosítása a tevékenység befejezését követően megszűnik?

 

9. Jogszabályok


 


A válaszokat is tartalmazó, az Építésijog.hu portálon található GYIK-oldal elérésének díja 1 hónapra: 8.000 Ft + áfa  Megrendelem