Építésijog.hu 2026 – Településtervezés, tervezés és kivitelezés a januártól hatályos szabályok szerint

9.00–9.50 Regisztráció (személyes vagy online) a délelőtti konferencia résztvevőinek 

9.50–10.00 Bevezető – Csanády Pál PhD levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője

10.00–10.40 A településtervek készítésének és módosításának hatályos előírásai
Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság államtitkári kabinetjének tagja
2026 már a második átmeneti év településtervezés szempontjából: még módosíthatóak az OTÉK-alapú településrendezési eszközök és településtervek, de az új településterv-készítések már TÉKA-alapúak (és az OTÉK-alapú módosításoknál is figyelni kell a TÉKA számos közvetlenül alkalmazandó rendelkezésére). Az új beépítésre szánt területek kijelölése előbb 2023. december 30-tól (a területrendezési törvény jelentős módosítása óta), majd 2024. október 1-től (a Méptv. legtöbb rendelkezésének hatályba lépésétől kezdve) jelentősen megszigorodott. Hosszabb előkészítést igényel az utóbbi időponttól a településrendezési szerződések és azok alátámasztó munkarészeinek előkészítése, véleményezése is. Az előadás bemutatja a településtervezést érintő, 2025-ben kihirdetett további, a TÉKÁ-n kívüli fontosabb jogszabály-változásokat is.

10.40–11.10 Településtervezési szabályzat. Barnamezős kataszter. A balatoni Vízparti Terv 
Gombos Márk területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
Az építészetért felelős államtitkár (korábban az illetékes helyettes államtitkár) által jegyzett Településtervezési szabályzat ma hatályos, harmadik változata 2025. decemberi keltezésű. Műfaja: kormányrendeleti felhatalmazáson alapuló tervezési segédlet, amely a településtervek, településképi rendeletek, településrendezési eszközök, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények előkészítésének és módosításának támogatása érdekében, azok összeállításának műszaki elvárásait és egyeztetéseik technikai szabályait tartalmazza. Településtervek készítésekor és azt követő módosításuk során az alkalmazása kötelező, településrendezési eszközök módosításakor az alkalmazása ajánlott. Minden esetben kötelező azonban figyelembe venni az előadásban ismertetett másik jogintézményt, a Barnamezős katasztert. Ha a tervezett új beépítésre szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak a Méptv.-ben pontosan meghatározott „kiemelt közérdek” esetében jelölhető ki. E kötelezettség végrehajtásának elősegítése érdekében a szakminisztérium 2026. január 1-jén felállította a barnamezős területeket tartalmazó digitális közhiteles nyilvántartást. A Balaton vízparti területeire csaknem húsz év után új sajátos – a kiemelt térséginél jóval részletesebb – területrendezési terv lépett hatályba.

11.10–11.30 Kávészünet 

11.30–12.00 Műemlékvédelem és településrendezés kapcsolata a 2026 januárjától hatályos szabályrendszerben
(előadó felkérés alatt)
A TÉKA 2025. július 1-től előírt alkalmazásával életbe lépett az a jogintézmény, amely sajátos kapcsolatot teremt a településtervezés és a műemlékvédelem között: a nemzeti emléknek minősülő műemlékek telkére az örökségvédelmi hatóságnak (a településterv készítése és módosítása során adott) véleménye alapján kell a beépítési határértékeket és a telekméretre vonatkozó paramétereket megállapítani. A 2026. január 14-től hatályos, a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló új kormányrendelet egy alcímet, egy mellékletet és egy alkalmazási szabályt is szentel e kérdéskörnek. Ezeket mutatja be az előadás, kitérve a települési műemlékvédelmi hatástanulmány és a döntéselőkészítő műemlékvédelmi hatástanulmány közötti különbségekre is. 

12.00–12.40 A TÉKA településrendezést érintő 2026 januári változásai
Dr. Schattmann Ferenc jogász, Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárság
A 2025. december 29-én kihirdetett építésügyi jogszabály-módosítás egyik meghatározó része a TÉKA-t érintő közel száz változtatás. Ezek közül mutatja be az előadó a legfontosabb területhasználattal és építmények elhelyezésével összefüggő módosításokat, így a beépítési határértékekhez kapcsolódva a megengedett beépítettségre hatással lévő változásokat, a helyi építési szabályzatnál alkalmazható speciális beépítési magasság megállapítási követelményeket, valamint a zöldfelület-védelmére vonatkozó előírásokat. Az előadás kitér az intézményi vegyes területre, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területre, a közúti közlekedési területre, az egyéb közlekedési területek között a magánutakra, a zöldterület övezetekre, a védelmi célú erdőterületekre, a zártkertekre és a tanyákra, valamint a vízgazdálkodási területekre vonatkozó módosításokra, amelyek az új településtervek tartalmára is hatással lesznek. A napelemek elhelyezésére vonatkozó szabályok településképi követelményként való megjelenésének hatásáról, az épületgépészeti berendezésekkel szemben támasztott új követelményekről, a gépjármű-lift jogi szabályozásban való megjelenéséről, valamint a hatósági eljárásban központi kérdésként jelentkező „rendezett telek” típusairól is szó lesz. Az előadás kiemeli, hogy melyek azok a szabályok, amelyeket már a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, illetve amelyek olyan esetekben is alkalmazandók, ha a településnek OTÉK alapú terve van.

12.40–13.10 Tegye fel a kérdését, válaszolunk! Szakmai konzultáció
Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság államtitkári kabinetjének tagja
Dr. Schattmann Ferenc jogász, Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárság
A délelőtti településrendezési rész lezárásakor az előzetesen megküldött és a rendezvény során feltett kérdésekre válaszolnak az előadók. 
A kérdés-válaszokat 2026. február 25. és március 25. napja között a résztvevők közvetlenül elérhetik. A kérdés-válaszokat beépítjük az Építésijog.hu tematikus kérdésgyűjteményeibe is, amelyet az Építésijog.hu előfizetői az előfizetésük időtartama alatt folyamatosan elérhetnek. 

A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre.

13.10–14.00 Ebéd (szendvicsebédet biztosítunk mind a délelőtti I. rész, mind a délutáni II. rész személyes résztvevőinek), Regisztráció (személyes vagy online, a délutáni konferencia résztvevőinek).

13.10–14.00 Regisztráció (személyes vagy online) a délutáni konferencia résztvevőinek, Ebéd (szendvicsebédet biztosítunk mind a délelőtti I. rész, mind a délutáni II. rész személyes résztvevőinek)

14.00–14.10 Bevezető – Csanády Pál PhD levezető elnök, a Metszet építész-folyóirat főszerkesztője 

14.10–14.50 Építési jogot érintő, 2026 januárjától hatályos jogszabályváltozások
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Az előadás áttekintést ad a 2025 decemberétől és 2026 januárjától hatályos, az építőipari tervezést és kivitelezést érintő jogszabályváltozásokról. Az Eljárási kódex (281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet), a Szakmagyakorlási rendelet (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) és a Kivitelezési kódex (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet) is módosult. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendeletben csak apróbbnak tűnő változások történtek, de akivel szemben a bírságot kiszabnák, azok ezeket fogják a leglényegesebb változásnak tekinteni. Az egyes módosításokat minden esetben a gyakorlati jelentősége szempontjából mutatja be az előadás.

14.50–15.20 Az örökségvédelmi hatóság építési beruházásokat érintő hatósági és nem hatósági feladatai a 2026. január 14-étől hatályos jogszabályok alapján
Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság államtitkári kabinetjének tagja
A 2026. január 14-től hatályos, a műemlékvédelemmel kapcsolatos szabályokról szóló új kormányrendelet több, már eddig is alkalmazott jogintézményt átvesz a 2018. évi, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletből, azonban új előírások is szerepelnek az új jogszabályban, amelyek ismerete e terület szakmagyakorlóinak és a műemlékek, műemléki sajátos helyszínek tulajdonosainak elengedhetetlen. Így például nem csak a normaszövegben előforduló fogalmak meghatározására került sor, hanem a jogszabály műemlékvédelmi végrehajtási kódex jellegéből kiindulva, a műemléki szakértői tevékenységekhez kapcsolódó kormányrendeletben szereplő fogalmak is e rendeletben lettek meghatározva. A jogszabály részletesen leírja azokat a műemlékvédelmi követelményeket, amelyeket az egyes hatósági eljárásokban, illetve a műemlékek, műemléki sajátos helyszínek hasznosítása során érvényre kell juttatni. Így amellett, hogy a műemléki értéket fizikai valójában, alkotórészeivel és tartozékaival együtt kell megőrizni, biztosítani szükséges még többek között a történeti beépítési mód, beépítettség, tömeg, szintszám, arányrendszer, homlokzat, tető, épületszerkezetek, nyílászárók, anyaghasználat, valamint a térstruktúra megőrzése is. Ezen túlmenően további új, konkrét előírásokat is tartalmaz a rendelet a műemléki értékek megjelenését érintő és érvényesülésüket befolyásoló tevékenységek szabályozása érdekében. Az előadás kitér az építési beruházásokkal kapcsolatos egyes műemlékvédelmi, „nem hatóságinak” nevezett feladatellátás részterületeire is. 

15.20–15.50 A zöldfelületi tanúsítvány bevezetésének gyakorlati tapasztalatai, aktuális jogszabályváltozások és a jövőbeli kihívások
Dr. Bajzát Katalin közbeszerzés szakértő, jogász; a Magyar Kertörökség Alapítvány stratégiai igazgatója 

15.50–16.20 Kávészünet

16.20–16.50 Hová kerülhet a gépészet? A kültéri berendezések elhelyezésének és a zajkibocsátással kapcsolatos panaszok kezelésének 2026 januárjától hatályos jogszabályi előírásai
(előadó felkérés alatt)

16.50–17.20 2026 januárjától földmérő nélkül nem készülhetnek engedélyezési tervek: tervezési alaptérkép készítése. Az épület kitűzésével és a telekhatárral kapcsolatosan előforduló problémák és megoldási lehetőségei
Bondor Péter osztályvezető, Pest Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály
A jövőben az építésügyi hatósági eljárásokban földmérő által készített tervezési alaptérképet kell csatolni, továbbá ez alapján kell elkészíteni az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező helyszínrajzot. Nem kell viszont benyújtani az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott vektoros adatállományból készített dokumentumot. A módosítás indoka, hogy a tervezés megkezdése előtti telekhatár-kitűzés által megelőzhető az épület szabálytalan telepítése. Számos eddigi esetben a térképi és a természetbeni állapot eltérése csak az épület felépítése után derült ki, amely hosszas és költséges hatósági, bírósági eljárásokat eredményezett. Fontos tudni, hogy az épület kitűzését milyen szakember és milyen jogosultsággal végezheti, és milyen büntetést kaphat az, aki ilyen jogosultság nélkül tűzi ki az épületet. Az előadás kitér arra is, hogy milyen esetekben és mértékben szokott felmerülni a telekhatárral kapcsolatosan probléma, és ezeket praktikusan milyen eljárásban és költséggel lehet rendezni.

17.20–17.50 TÉKA: A telek beépítésére vonatkozó, 2026 januárjától hatályos előírások (építési hely, szabályozási vonal)
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök

17.50–18.15 A TÉKA beépítési magasságra vonatkozó, 2026 januárjától hatályos előírásai. Lássuk a különbséget: építménymagasság, épületmagasság, beépítési magasság!
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök

18.15–19.00 Tegye fel a kérdését, válaszolunk! Szakmai konzultáció
Tóth Ferenc építészmérnök, szociológus, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkárság, Államtitkári Kabinet tagja
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Az Építésijog.hu rendezvényei hagyományosan a konzultációval zárulnak, ez most sem lesz másképpen. A konferencia és webinárium befejezéseképpen az előzetesen megküldött, illetve a rendezvény ideje alatt akár chat oldalon, akár szóban feltett kérdésekre válaszolnak az Építésijog.hu portál szerzői. 
A korábbi gyakorlatnak megfelelően a kérdéseket és a válaszok hozzáférhetővé tesszük: a konferencia résztvevői 2026. február 25. és március 25. napja között érik majd el a kérdés-válasz anyagát. A kérdés-válaszokat beépítjük az Építésijog.hu tematikus kérdésgyűjteményeibe is, amelyet az Építésijog.hu előfizetői az előfizetésük időtartama alatt folyamatosan elérhetnek. 

A kérdéseket már előzetesen írásban is elküldhetik a résztvevők a jambor.attila[kukac]epitesijog.hu email-címre.