Egyszerűbb és gyorsabb a megrendelés, ha előtte regisztrál/bejelentkezik!
0

Építésügyi hatósági eljárások és jogorvoslati lehetőségek 2020. márciustól

Bruttó ár: 0 Ft
Nettó ár: 0 Ft
Áfa: 0 % (0 Ft)

A terem megtelt, a jelentkezési lehetőség lezárult. Várólistára az info[kukac]artifexkiado.hu címre küldött levélben lehet.

 PROGRAM

Építkezik a szomszédom (segítség!)
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Az előadás a 2020. március 1. napjától hatályos változásoknak megfelelően áttekinti, hogy építési engedély, egyszerű bejelentés, vagy éppen ezek nélkül végezhető építési tevékenységek esetében az építtetőn kívüli más személyek mikor lesznek ügyfelek egy hatósági eljárásban, valamint az ügyfelek az eljárás során milyen jogosultságokkal rendelkeznek

 

A településkép-védelmi rendszer és az illeszkedés követelménye
Tóth Ferenc állami főépítész, Budapest Főváros Kormányhivatala, Kormánymegbízotti Kabinet
Az OTÉK és a helyi építési szabályzat (HÉSZ) mellett a településképi rendeletek (TKR), műemléki és világörökségi érintettség esetén ezeken túl az örökségvédelmi jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni. Az előadás összefoglalja, hogy a polgármestereknek – meghatározott esetekben az államnak – milyen településkép-védelmi eszközeik vannak, és mit lehet 2020 márciusától tenni, ha az építtető nem fogadja el a döntést. Az illeszkedés, vagyis inkább ennek a hiánya szinte valamennyi, a beruházást nem támogató településképi véleményben megjelenik, ezért az előadás kitér az illeszkedési követelmény szempontrendszerére, jelentőségére is.

 

Építésügyi engedélyezési eljárás lépésről-lépésre (2020. március 1-től) 
Dr. Józsa Fábián, a Budapest Főváros Kormányhivatala Jogi és Koordinációs Főosztály vezetője, a Közigazgatási Eljárási Jogi Egyesület alelnöke
Az előadás egy tipikus engedélyezési eljárás lépésein keresztül mutatja be, hogy a 2020. március 1. napjától hatályos jogszabályok alapján az eljárás egyes szakaszaiban milyen változásokra lehet számítani. A résztvevők megismerkedhetnek az új építésügyi hatósági rendszer pontos felépítésével. Az előadás bemutatja, hogy a tervezők, építtetők pontosan melyik hatósághoz, és pontosan hová fordulhatnak, ha engedélyezési eljárást szeretnének indítani, vagy éppen csak tájékozódásra van szükségük. Megtudhatjuk azt is, hogy a hatósági döntéssel kapcsolatos kereset, panasz milyen utat jár be, és a jogorvoslati rendszer szereplői közül kinek mi a pontos feladata.

 

Építésfelügyeleti szankciók és problémamegoldások
Kiss Andor vezető főtanácsos kormánytisztviselő, okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök 
Az építtetők többsége nem is tudja, hogy egy építésfelügyeleti ellenőrzés – az építésfelügyeleti bírság mellett – akár az építkezés leállítását is eredményezheti. Az előadás bemutatja azokat a tipikus hibákat, amelyeket az építésügy résztvevői az egyszerű bejelentés, illetve az építési tevékenységek végzése során elkövetnek. 2020. március 1. napjától a fennmaradási engedélyezési eljárás is jelentősen átalakul, hiszen már nem az általános építésügyi hatóságok dönthetnek az épület fennmaradásáról. Az előadás kitér a munkaterület átadásával kapcsolatos változásokra, és az építési napló vezetésére vonatkozó módosításokra is.

 

Településképi és hatósági döntések a bíróság előtt
Dr. Króneisz Gábor törvényszéki bíró, kollégiumvezető, Közép-Duna-Völgyi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
2020 márciusától rendkívüli módon megnő a közigazgatási perek jelentősége, hiszen fellebbezésre már nincs lehetőség akkor, ha valaki nem kap építési engedélyt, vagy éppen bontási kötelezést állapítottak meg vele szemben. Fontos tudni, hogy melyek a kereset kötelező tartalmi elemei, és ezeket például egy településképi vagy építésfelügyeleti ügyben hogyan kell értelmezni. Az egyfokú hatósági rendszerben az ellenérdekű ügyfelek szinte egyetlen hatékony eszköze az azonnali jogvédelem lesz, ezért ennek a bírósági gyakorlatát kiemelten fontos ismerni. Az előadás kitér arra is, hogy az érintetteknek a hatósági döntés megtámadásán túl más lehetőségeik is vannak. Főként azokban az esetekben van nagy jelentősége például a mulasztási pernek, amikor nincs olyan döntés, amellyel szemben benyújtható lenne a kereset (pédául az egyszerű bejelentéssel épülő házakra).

 

Fókuszban az aktuális építési jogi kérdések – megoldási lehetőségek a gyakorlatban felmerülő problémákra
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, az Építésijog.hu portál szerkesztője