Bruttó ár: 0 Ft
Nettó ár: 0 Ft
Áfa: 0 % (0 Ft)
Szigorítások és enyhítések a beruházási feltételekben
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
A településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvény csak az egyik olyan salátarendelet, amely 2021 nyarán lényegesen befolyásolta a beruházási feltételeket. A jelentőségük miatt kiemelkedik az Építési törvény és a Társasházi törvény módosítása, amely jelentősen megváltoztatta az építési tevékenységek megkezdésének feltételeit. Érdemes tudni, hogy a szabályozási vonallal kapcsolatos könnyítések nem minden esetben jelentenek pozitív változást az építtetőknek, és a tetőtér-beépítéssel és a társasházi építkezésekkel kapcsolatos előírásokat sem fogja mindenki egyöntetűen előnyként értékelni. A törvény végrehajtási rendeletei is megszülettek, és egyebek mellett nagyon fontos új OTÉK előírásokat is találunk. Az utólagos hőszigetelést tervezők például újabb kedvezményt kaptak, de az új előírás a hatóságok részére a 2013 előtti szemléletet fogja megkövetelni.
A településrendezés és településfejlesztés 2021. és 2022. évi új rendszere a főépítész szemével
Tóth Ferenc Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja
A 2021. évi XXXIX. törvény átalakította a településrendezési célú tervek rendszerét, csökkentve a település rendezésére szolgáló dokumentumok számát is. A törvénymódosítás végrehajtására megalkotott és a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet helyébe lépő jogszabály a településtervek tartalmát, elkészítésének és elfogadásának rendjét is a korábbi előírásoktól eltérően szabályozza. Az előadás bemutatja a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet alapján a helyi építési szabályzat elkészítési rendjét és tartalmi elemeit is, a gyakorlati szempontokra helyezve a hangsúlyt. Megismerhetjük, hogy a főépítészek milyen új feladatokkal, szemléttel fognak találkozni a településtervek előkészítése során, és hogyan módosult a tervtanácsok feladatköre..
Új OTÉK szabályok 2021. júliusától
Gombos Márk főosztályvezető – a Miniszterelnökség Építészeti, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságának Településtervezési, Területrendezési és Világörökségi Főosztálya
Az egyes kormányrendeleteknek a településtervezés egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet által módosított közel 80 jogszabály közül kiemelkednek az OTÉK változásai. A településtervezésnél alkalmazott új tervtípusok és jogintézmények miatti átvezetések azonban csak egy kis részét adják a pontosított rendelkezéseknek, a területfelhasználási egység, mint fogalom a Településszerkezeti Terv kivezetésével megszűnik, az azt felváltó általános területhasználati kategóriák átfogó módosításon estek át. Az OTÉK mostani változásai jelentőségükben talán csak a 2012. évi módosításokkal mérhetők. A jogalkotó a gyakorlatban felmerült problémák orvoslása érdekében az egész OTÉK-ot áttekintette, és szinte nem is maradt olyan fejezet, amelyben ne találnánk valamilyen változást. A jogalkotó átalakította egyebek mellett az elő- és oldalkertre vonatkozó szabályozást, és megjelentek a megújuló energiaforrások épületen és épületben való elhelyezési szabályai. Az OTÉK 1. számú mellékletében több fogalmat pontosítottak (pl. Főépítmény, Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség) és újakat (pl. Megfelelő utcai légtérarány, Szintterületi-mutató) is rögzítettek. Az OTÉK módosított rendelkezései 2021. július 16-án léptek hatályba.
Bemutatkozik a GREENOLOGY Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont
Huszár Barbara kutató, a Greenology Zöldinnovációs Fenntarthatósági Tudásközpont alprojektvezetője
A GREENOLOGY Tudásközpont elsődleges célja, hogy segítse a hazai gazdaságot a zöld, innovatív és fenntartható átállásban. A zöldinnováció széleskörű kutatási spektrumban teszi lehetővé a nemzetgazdasági szinten releváns ágazatok fenntarthatósági átállásának a támogatását. A Tudásközpont idei kutatási tevékenységének fókuszában az építésgazdaság és az építésgazdasági zöldinnovációs, zöldgazdasági kérdések állnak. Az előadásban a Tudásközpont hazai vállalatokat támogató tevékenysége mellett hallhatnak a Zöldinnovációs Építésgazdasági Kerekasztal alakuló üléséről is, amelyre 2021. augusztus 31-én került sor.
Hogyan történik a településképi bejelentés és a településképi kötelezés a 2021. évi új előírások alapján?
Baksa Lajos településmérnök, főtanácsos településrendezési csoportvezető
2021-ben – e konferencia meghirdetéséig – három időpontban módosult a Településképi törvény: 2021.01.01., 2021.01.07. és 2021.07.01. A településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának részletes szabályait tartalmazó Településrendezési kódex (314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet) is több alkalommal változott az idén, és ráadásul az V. fejezetét is lecserélő jogszabályt (419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet) is elfogadtak. A napi szinten településképi ügyekkel foglalkozó előadónk bemutatja, hogy az új jogszabályi keretek között hogyan történhet a településképi bejelentés és a településképi kötelezés. Kiemelt téma lesz a rendeltetésmódosítással kapcsolatos eljárás, tekintettel arra, hogy ezzel kapcsolatosan még nagyon sokan nem ismerik – mind az építtetői, mind az önkormányzati oldalon – a 2021. évi változások miatti kötelezettségeket A településkép-védelmi rendszer gyakorlati tapasztalatai mind az építtetők, mind a tervezők számára különösen értékesek lehetnek.
Az építési engedélyezés és az egyszerű bejelentés leggyakoribb buktatói. Az új „csonka HÉSZ”
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetése óta ugyan számtalan alkalommal módosult a jogszabályi környezet, de ettől függetlenül már kirajzolódik az, hogy melyek azok a hibák, amelyeket az építtetők és a hatóságok a leggyakrabban elkövetnek. A legtöbb konfrontáció az egyszerű bejelentés megtétele és annak következményei körében alakult ki, de a „csonka HÉSZ” értelmezése is problémákat szokott okozni. A „csonka HÉSZ” 2021. július 1-jétől hatályos előírásai kapcsán természetesen hatósági gyakorlatról még nem beszélhetünk, de a szabályozás lényegi elemeiről és főként a tervezők számára fontos változásokról képet kaphatunk. Talán már mondhatjuk, hogy kialakult bírósági gyakorlata van az egyszerű bejelentéssel indult fennmaradási engedélyezési ügyeknek is. Az építési engedélyhez kötött tevékenységeknél főként a településképi vélemény szabályozásának 2021. januári átalakulása teremtett új helyzetet.
Fókuszban az aktuális építési jogi kérdések
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Baksa Lajos településmérnök, főtanácsos településrendezési csoportvezető