Szinte minden fontosabb építésügyi jogszabályban életbe lépett valamilyen változás 2022 első hónapjaiban. A legátfogóbb változások a Szakmagyakorlási kódexben (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendeletben) lépnek életbe 2022 áprilisától, mely a tervezők, építési műszaki ellenőrök, felelős műszaki vezetők, szakértők tevékenységének alapjogszabálya! Az érintetteknek ezekről az új előírásokról mindenképpen tájékozódniuk kell.

Az Építési törvényben és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben (Ákr.) rögzített alapvető eljárási szabályok módosítása minden beruházást érint, hiszen akár az is megtörténhet, hogy kiderül: a kiadott építési engedély alapján mégsem lehet építeni. A telekalakítási eljárás és a fennmaradási engedélyezési eljárás lebonyolításához is már ismerni kell, hogy az ügyeket milyen új eljárási kereteken belül lehet hatékonyan és eredményesen befejezni. A számos OTÉK-módosítás – melyek már 2022. január 11-től hatályosak – a teljes beruházásra kihatással lehetnek, még akkor is, ha a változások többsége első ránézésre aprónak tűnhet; érdemes ezeket is áttekinteni. Magyarországon elsőként a konferencia résztvevői hallhatnak előadást a 2022-ben induló WELL Perfomance Rating épületminősítésről. A konferencia során hasznos információkat osztunk meg az Üvegkapuról és a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételeiről is.

PROGRAM

2022. évi építési jogi változások 
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
A 2022. év elején hatályba lépett változások közül az építésügyi engedélyezésben és az egyszerű bejelentés szabályaiban bekövetkezett pontosítások az építtetők számra könnyítéseket tartalmaznak, de lehetséges buktatókat is rejtenek. Az előadás a fennmaradási engedélyezési és a telekalakítási eljárás módosításainak gyakorlati jelentőségét mutatja be. A beruházók számára létkérdés, hogy az új semmisségi előírások ismeretében tudjanak dönteni arról, hogy mi szükséges a pozitív hatósági döntés megszerzéséhez, vagy arról, hogy a már megszerzett építési engedély alapján kockázatos-e az építkezés megkezdése.

Új OTÉK-szabályok 2022 januárjától
Tóth Ferenc (Miniszterelnökség, a Területi Közigazgatásért Felelős Államtitkári Kabinet tagja) 
A 2021. júliusi OTÉK-változások már több fogalmat pontosítottak (pl. főépítmény, huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség), és újakat (pl. megfelelő utcai légtérarány, szintterületi-mutató) is rögzítettek. Az OTÉK fogalmaiban 2022 januárjától újabb módosítások történtek, amelyek döntően befolyásolják a tervezői és kivitelezői munkát. Kiemelést érdemel az építmény térfogatának új meghatározása, amely alapján például az engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötöttség kérdését is el kell dönteni. Az előadás ábrákkal és esetekkel illusztrálva mutatja be, hogy mi tekinthető bővítésnek. Az új OTÉK-fogalmak befolyásolják egyebek mellett az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek körét is. Az előadás azt is körüljárja, hogy minek alapján határozható meg, hogy egy adott építkezésre melyik időállapotú OTÉK-előírást kell alkalmazni.

Vizsgálható az épületek és felújítások emberi egészségre gyakorolt hatása: minőségbiztosítás az új Well Performance Rating minősítéssel. Biztonságos, ólommentes ivóvizet a meglévő épületekbe
Kurucz Regina okl. építészmérnök, WELL AP tanácsadó, WELL Faculty, HuGBC WELL Munkacsoport vezető
Az előadás két részből áll, melyek kiegészítik egymást. Az első rész keretében megtudhatják, hogy új épületek és felújítások emberi egészségre gyakorolt hatásáról akkor szerezhetünk megbízható információt, ha az elkészült belső teret hiteles méréseknek vetjük alá. Mérésekkel vizsgálható a beltéri levegő minősége, az elérhető vízminőség, a megvilágítás minősége, a hőkomfort, az akusztikai teljesítmény, a környezeti paraméterek monitorozása és a felhasználói élmény. A minősítés segítségével összehasonlíthatóvá válnak az épületek, irodák. A WELL Perfomance Rating épületek és belső terek minősítetten megfelelnek az iparági sztenderdeknek, illetve azokat meghaladják az egészség és well-being területén. Magyarországon elsőként a konferencia résztvevői hallhatnak előadást erről a 2022-ben induló épületminősítésről. Az előadás második része az ivóvízbiztonságot helyezi fókuszba, és kitér arra, hogy hogyan lehet az 1975 előtt épült, magas ólomkockázatú épülettömbben található épületek, lakások és vállalkozások számára biztonságossá tenni a csapvíz fogyasztását. Milyen előírások és nyilvántartások vonatkoznak az ivóvízhálózatba épített, ivóvízzel érintkező építési anyagokra, víztisztítókra, vízszűrőkre, hálózati és ballonos adagolókra?

A rendeltetésmódosítás és a rendeltetésmódosítási engedély gyakorlati tapasztalatai
Baksa Lajos településmérnök, főtanácsos településrendezési csoportvezető
Tervezők körében is sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban: mi szükséges ahhoz, hogy egy gazdasági épületből lakás lehessen? Milyen jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni, és milyen hatósági eljárásokat kell lefolytatni a rendeltetés módosítása esetében? Az építtetők, tulajdonosok és a tervezők számára is lényeges, hogy a jogszabálysértő rendeltetés esetében a polgármester (vagy képviselőtestület) részéről milyen szankciókra számíthatnak. Az előadás kitér azokra az esetekre is, amikor több lakás létesül, mint amit az ingatlanon meg lehetne építeni. Sok a félreértés a kereskedelmi építményekre vonatkozó rendeltetésmódosítási engedélyhez kötöttséggel kapcsolatosan is. Az előadás összefoglalja, hogy milyen építési tevékenységek esetében szükséges a kormányhivatal által lefolytatandó engedélyezési eljárás.

Az építési napló és az Üvegkapu – a tervező oldaláról 
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Az előadás bemutatja a 2022 januárjától bevezetett, de szankciókkal csak júliustól alkalmazandó Üvegkapu jogszabályi és szabályozási hátterét, és az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer hatóságra vonatkozó feladatait. Sajnos még mindig gyakran előfordul, hogy az építész tervező nincs tisztában azzal, hogy milyen építési napló bejegyzéseket tehet, illetve hogy a terveit mikor kötelező feltölteni a kivitelezéshez. Az előadás a tervezőket érintő hatósági szankciók számbavétele mellett ismerteti a fontosabb jogszabályi kötelezettségeket és jogosultságokat. Például kérheti-e a tervező a napló lezárását a hatóságtól, ha a kivitelező eltért a terveitől? A hatóság tehet-e valamilyen intézkedést, ha a megrendelő nem fizette ki a tervezői díjat? 

A Szakmagyakorlási kódex (266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet) 2022 áprilisától hatályba lépő módosításai
Dr. Barta Judit Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar, tanszékvezető egyetemi tanár; Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi tanár; B-A-Z Megyei Építész Kamara titkára
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet módosítása koncepcionálisan három fő területet érint: a szakmagyakorlási jogosultság megszerzésére vonatkozó részletszabályokat, a továbbképzési és vizsgarendszer korrekcióját, valamint az átlátható, többlépcsős szankciórendszer kialakítását. Ezeket egészíti ki sok-sok apró, pontosító módosítás. A jogszabály több mint 22 címszónál, a főszöveg pedig 16 helyen változik érdemben, emellett 20 apróbb változtatás történik, és teljesen kicserélődik az 1. számú melléklet (az egyes szakmákhoz új részszakterületek kerülnek bevezetésre). Az előadás egyebek mellett kitér az építésztervezőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok kiegészítésére és a tervezési díj tartalmának új előírásaira is.

Fókuszban az aktuális építési jogi kérdések 
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Kiss Andor okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, igazságügyi szakértő
Baksa Lajos településmérnök, főtanácsos településrendezési csoportvezető