Tetőtér-beépítés építésügyi feltételei 2019. március 15. napjától
Baksa Lajos településmérnök, vezető-tanácsos, építésügyi hatósági irodavezető
2019 márciusától az Építési törvény határozza meg a meglévő épületek tetőterének beépítési feltételeit. Minden tetőtér-beépítést tervezőnek fontos ismernie ezeket az előírásokat, mivel alapvetően befolyásolják a beruházás megvalósíthatóságának feltételeit: lényeges könnyítéseket jelentenek, érdemben szinte az összes fontos helyi településrendezési előírás figyelmen kívül hagyható majd. A meglévő építmények akadálymentesítésére vonatkozó legutóbbi OTÉK-módosítások is új lehetőségeket jelentenek a tetőtér-beépítések kapcsán. Az előadás tisztázza a tetőtér-beépítés fogalmát, illetve körüljárja, hogy jelenleg az önkormányzatoknak milyen szabályozási lehetőségeik vannak. Kiderül az előadásból az is, hogy speciális esetekben a tetőtér-beépítés mikor lesz építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött beruházás.

Műemlék épület tetőterének beépítési feltételei
L. Balogh Krisztina okl. építészmérnök vezető tervező, településtervező, műemlékvédelmi szakmérnök (ME Építészeti Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője)
Az Építési törvény új előírásai nem szűkítik a műemlékekre, műemléki környezetre vonatkozó országos jogszabályok követelményeit. Az örökségvédelmi szempontokat természetesen a tetőtér-beépítések során is alkalmazni kell. A hallgatóság konkrét esetek bemutatásából megismerheti, hogy egy műemlék épületben általában milyen szempontokat kell figyelembe venni a beruházás tervezésekor.

Tetőtéri ablakok szakszerű tervezése, beépítése és ellenőrzése
Bíró András alkalmazástechnikai és műszaki szakértő (VELUX Magyarország Kft.)
A tető és a tetőtéri ablak az időjárási hatásoknak leginkább kitett részek az épületen. A tetőablak beépítésével pedig három területen gyengíti a kivitelező az épület egyik fő védelmi vonalát. A tetőrétegrendek átvágásával a víz- és légzárás, a párazárás és a hőszigetelés kérdései azok, amelyek megoldása ugyan a kivitelező feladata, de a tervező számára sem lehet mellékes. 

A tetőtér-beépítés az építész szemével
Huszti István építészmérnök
Egy meglévő épület bővítése mindig kihívás egy építésznek, és ez fokozottan igaz, ha további szintet, szinteket kell az épületen elhelyezni. A statikai és a szomszédos épületek állékonyságának biztosítása mellett a közművek, a közlekedés biztosítása is komolya akadályokba szokott ütközni. Az előadás összegyűjti azokat a tipikus szakmai problémákat, amelyek a tetőtér-beépítés során fel szoktak merülni, és megpróbál ezekre válaszokat adni.

Tűzvédelmi követelmények, kockázatok
Dr. Takács Lajos Gábor egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék)
Az Építési törvény márciusi változása érintette a tűzvédelmi kérdéseket is. Mi alól ad felmentést, és mi lehet továbbra is akadály? Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői (különös tekintettel a faszerkezetekre), tűzoltási felvonulási terület hiánya, kiürítés-számítás. Eltérési engedélyek gyakorlata, jellemző ellensúlyozó intézkedések.

Tetőtér-beépítés és a szerzői jog
Dr. Barta Judit egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Kell-e az épület eredeti tervezőjének a hozzájárulása a tetőtér-beépítéshez? Ez a kérdés, nem is annyira egyszerű, főként a szerzői jogban 2019. január 1-jétől bekövetkezett változásokra tekintettel. Az előadás bemutatja a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben, és az egyéb jogszabályokban bekövetkezett módosításokat, úgy, hogy egy tetőtér-beépítés beruházásának példáját veszi alapul.

Tetőtér-beépítés leggyakoribb hibái: légzárás, átszellőztetés
Farkas Imre ügyvezető, okl. gépészmérnök, okl. épületfelújítási szakmérnök (Dörken Kft.)
A tetőtérbeépítések jelentős részében a komfortot a szakszerűtlen megoldások rontják le. A nem megfelelő légzárás párakicsapódást, és beázáshoz hasonló jelenséget okoz, míg a nem megfelelő átszellőztetés túlzott nyári felmelegedést okoz. Mik a legkényesebb csomópontok, és ezek szakszerű kivitelezése hogyan biztosítható.

A tetőtér-beépítés jogi akadályai és megoldások
Dr. Jámbor Attila ügyvéd, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar oktatója, az Építésijog.hu portál szerkesztője
Kevés kockázatosabb beruházás létezik a tetőtér-beépítéseknél, hiszen más – ráadásul általában egy számtalan szereplőből álló közösség – tulajdonára kell ráépíteni. Az építkezést egy folyamatosan lakott épületben, a lakók zavarása nélkül kell megoldani, így az építési munkaterület kialakítása, lehatárolása is komoly problémákat okoz. Az is minden esetben felmerül, hogy milyen többségi döntésre van szükség a társasház részéről, illetve a tulajdonosok milyen biztosítékot kérjenek a beruházótól. Szükséges-e a szomszédos épület tulajdonosainak hozzájárulása az alapozás megerősítéséhez, vagy éppen a kémények megmagasításához? Az előadás lépésről-lépésre bemutatja, hogy milyen jogi megoldásokkal lehet megvalósítani úgy a tetőtér-beépítést, hogy mindkét fél megfelelő biztosítékokat kapjon